Chapter Two: Talán félreismertem...

Sziasztok. Meg is hoztuk a következő fejezetet. Hát ez a rész, megint jó hosszúra sikeredett. Deazért reméljük, hogy elolvassátok.  Várjuk a véleményeteket. Írjatok kommentet. 

Üdv, Cassie, Chanel és Bea.

'Chanel szemszöge:'
Éppen most léptem be a bejárati ajtón. Victoria Secret's. Igen, itt élem a mindennapjaimat. Az a millió fotózás. 
-Chanel, végre itt vagy.-jön oda hozzám a főnök. -Channel, Leila lebetegedett és neked kéne beugaranod helyette.-néz rám a főnököm. -Miről lenne szó?-kérdem.
 -Jusitn Bieberrel egy fotózás-néz rám.

Hát ezt remélem Ő sem gondolta komolyan.De az arckifejezését láttán, igenis komolyan gondolta.. Ellenkezni akartam, de mivel tudom, h semmire se megyek vele, sóhajtottam és követtem őt. 

 - Gyerekek megjött Chanel. - rontott be az egyik terembe. Hirtelen mindenki rám kapta a tekintetét. Most valahogy irritál a figyelem. Körülnéztem és megakadt a szemem Justinon. Egy kisebb félmosoly volt az arcán. Megforgattam a szemem. Épp megakartam szólalni, de a sminkesek és a stylistok lerohantak.

....

-Istenem már megint te?- kérdeztem nem túl kedves arc kifejezéssel. 

-Én is örülök neked, drágám.-mosolygott rám. 

-Tudod ki a drágád!-forgattam szemeim. 

-Na kezdhetjük?-nézett ránk a fotós majd aprót bólintottam. Justin is így tett, de még mielőtt el kezdtük volna igazított a sminkemen a sminkes és bele vágtunk.

 -Chanel, menj kicsit közelebb Justinhoz-mutogattot  fotós. Kérdőn pillantottam rá. 

-Gyerünk már Chanel, nem harap Justin, mozogj már mert nem érünk rá- magyarázott nekem a fotós srác. Megforgattam a szemeimet és Justinra néztem aki csak vigyorgott. 

-Ne örülj annyira!-mondtam majd a tarkójára tettem a kezem, de biztos rosszul néztünk ki mert a fotós le tette a gépet és odajött hozzám és be állított minket ami egyáltalán nem tetszett,közelebb tolt Justinhoz és a fejemet még jobban hozzá tolta a Justinhoz. 

-Chanel nem tudom mi van veled most sosem csinálod ezt! -tette hozzá a fotós. 

-Nekem van egy tippem, hogy mi baja a hercegnőnek-suttogja Justin. Flegmán rá pillantok. -Gyűlőllek-nézek rá. Majd rám pillantott egy perverz mosollyal és bele markolt a fenekembe.Kikerekedett szemmel rá nézek de mire reagálnék a fotós közbe szól. 

-Tökéletes maradjatok így!

 Egyenesen Justin szemébe néztem. Olyan 'most véged' pillantással. 

-Tudom, hogy tetszik! -mondta halkan majd kacsintott egyet. 

-Ha most nem egy fotózáson lennénk úgy pofán vágnálak-pillantok az énekesmadárra. 

-Engem nem tudnál édes!-mondta egy flegma mosoly kíséretében. 

-Oké, egy rövid szünet. Chanel gyere ide-mondja a fotós majd gyorsan eltávolodok Justintól és odamegyek a fotós sráchoz.

 -Mi a baj Chan?-kérdi felvont szemöldökkel.

 -Semmi-mondom. - Akkor essünk túl ezen a fotózáson jó? 

Nézd tudom, hogy a hátad közepére nem kívánod ezt a fotózást, én se , de minél hamarabb végzünk, annál hamarabb mehetünk, szóval kérlek ne hátráltass-mondja majd aprót bólintok és leülök egy székre Justin mellé. 

-Figyel Justin esünk túl ezen a fotózáson minél hamarabb! -mondtam neki. 

-Miért? Én élvezem-kacsint rám. 

-Justin..fejezd már be ezt. Lehet, hogy más csaj elájul ha csak rá nézel,de az nem én vagyok szóval, kérlek. fejezd meg-magyarázom neki.

 -Úgyis el fogom érni hogy ha rád nézzek elájulj! -mondta a kis egoista. 

-Sok sikert hozzá! -mondtam majd fel álltam mellöle.

-Gyerekek, vége a szünetnek gyertek. -mondta a fotós majd kezdetét vette újra a pokol.

-Gyerekek, tudom hogy ez nem fog tetszeni de ezeket muszáj meg csinálni szóval Justin fogd meg Chan derekát és csókod meg! -utasított a fotós.
-Mi van?-pillantottam rá kérdőn.

-Chanel,létszíves, tudom hogy rühelled Justint. De fotó kedvéért-nézett rám a fotós kiskutya szemekkel. Mire aprót bólintottam és Justinra pillantottam. Vettem egy nagy levegőt le hunytam a szemem és egyre elkezdtünk közeledni egymáshoz. Justin kezeit lágyan a derekamra helyezte, én a nyakán át fontam a kezem és meg történt.

 Justin csókja igazán kellemes volt. Magam se tudom miért, de így volt.

 -Fiatalok, ennyi. El ne nyeljétek egymást-mosolygott a fotós mire eltoltam magamtól Justint. 

-Még hogy nem kedveled Biebert? Mi?Szerintem is-mosolygott még a fotós és ki ment a helyiségből.

 Vörös fejjel félénken rá néztem Jujura

 -Mmm nem is tudtam hogy ennyire jól csókolsz.-mondta egy mosoly kíséretében.

- Hagyjuk ezt Justin-nézek rá. 

-Ohh, miért is?-karomnál fogva magához ránt.

És újra meg csókol, a derekamnál fogva még jobban magához húzz én mohon a hajába túrok.

hirtelen eltolom magamtól, és rápillantok. Majd éppen pofon vágni készülöm, megemelem a kezemet de nem tudom megütni mert megfogja a kezemet. 

-Még magadnak is hazudsz, Channel? Valld be hogy élvezted. Miért ütnél meg drágám?-kérdi felvont szemöldökkel, még mindig a kezemet fogja. 

Igaza van, még magamnak sem vallom be hogy élvezem amit csinál velem de nem akarok tőle semmit és nincs szükségem rá.

-Mire gondolsz?-kérdi hirtelen.

-Justin hagyj inkább el menni!

-Hát, biztos hogy nem. Eljössz ma velem?-kéri hirtelen

-Bocs Justin de nem..-mondtam.

-Chanel,csak egy kávé. Nem bántalak, nyugi. -mosolyog.

 -Nem arról van szó hogy félek mert bántanál.

-Akkor miért nem jössz el velem egy ártatlan kávéra? -kérdezte, egész normális ez a srác.

 -Már el mondtam! Nem akarok a címlapokon lenni Justin Bieber barátnőjeként.

 -Nem fog meg látni, ígérem Chan-néz rám kis kutya szemekkel.

-Jó legyen-adom be a derekam.

-De előtte átöltözök-mondom majd elindulok az öltöző felé.  

-Ne segítsek? -kérdezte nevetve. 

-Pofa be! Meg ne gondoljam! -emeltem fel a mutató ujjam. Justin el játszotta a lakat van a számon-t.

 Pár perc múlva: 

-Oké, mehetünk-jöttem ki az öltözöből.

 -Szuper, gyere-nyitotta ki nekem az ajtót.

-Nem kell eljátszanod az úriembert-léptem ki az ajtót. Majd megcsapott a hűvös szellő.

-Justin a hátamra tette a kezét és a kocsija irányába kezdet el tolni.

-Kinyitotta nekem az ajtaját majd beszéltem. Megkerülte a kocsit és beszállt mellém és elindultunk. Itt jöhetne egy pár perc ugrás. és akkor a kávézóba.

....

 Egy előkelő és szép kávézóba vitt néhány ego mániás közgazdag ember ült ott és észre vették hogy Justin Bieber be ment. Le ültünk egy asztalhoz. 

 -Justin ha holnap mi leszünk a címlapokon el felejthetsz! -világosítottam fel.

 -Azt hiszem az nem menne. -nézett rám édesen.

- Oké, mit kérsz?-nézett rám. 

-Csak egy pohár kávé-válaszoltam mire ő rendelt két pohár kávét.

 -Hát akkor sajnálni foglak mert muszáj lesz. -nevettem.

 -Mesélj magadról kicsit! -feszült lettem erre a kérdésre nem akarom hogy tudjon rólam ezt is azt is.

 -Mire vagy kíváncsi? Bár nem hiszem, hogy rád tartozna.-mondom majd leteszi a pincér elénk a kávékat. -Hát például honnan jöttél?-kérdi.

 -Kaliforniából-mondom

 -Jó hely jártam már ott..És hol laksz, kivel? -kérdi

 -Igen az..Egyedül lakom Los Angeles-ben 

- És tetszik neked ez a modellkedés?-kérdezősködik még mindig. 

-Hát...Igen ..-felelem. 

-Ez nem volt valami hihető! -rázza a fejét mosolyogva Justin.

 -Ne én legyek a téma-mondom majd belekortyolok a kávéba.
 -Te szereted a munkád? -kérdem hirtelen. 
-Én, igen. Már mint az áskálódó újságírókat gyülőlöm, de a rajongóimat imádom és énekelni is imádok-mosolyog

 -Hát igen én is utálom a sok hazudozó újságírókat, olvastam már rólad pár durva dolgot de most ahogy meg ismertelek nem igaz egy sem. -mosolygok rá.

- Hmm, de azért nem akartál eljönni velem-mondja

 -Nem..-mondom és a padlót kezdem el fürkészni.

-És miért is?-kérdi felvont szemöldökkel

-Miért kell folyton kérdezősködnöd? -kérdeztem én is.

-Elsőnek válaszolj-néz rám.

-És ha nem akkarok? -emelem rá a tekintettem.

-Chanel, válaszolj. Utána bármit kérdezhetsz.mondja.

-De szerintem semmi közöd sincs a magán életemhez! -emelem fel a hangom.

-Mindig ilyen makacs vagy igaz?-kérdi felvont szemöldökkel

-Hát mondták már. -mosolyogtam.

-Valami nem stimmel veled, de úgy is rá jövők. -húzta össze a szemeit Justin.

-Oh, mégis micsoda?-kérdem

-Fogalmam sincs, de érzem. -nevetett.

-Te is elég furcsa vagy. Én azt hittem, hogy bunkobb vagy-mondom

-Hát rosszul hitted! -nevetett.

-Jó tudni. Bár ennyivel még nem győzöl meg-hajolok közelebb hozzá.

-Akkor mivel győzlek meg?-hajol közelebb ő is.